2009. március 28., szombat

formyfriends

Itt van ez a banda, akiket szerintem nem ismernek itthon túl sokan, ha megkérdezek valakit hallott-e róluk, csak azt mondják (már ha mondják): ja igen, olvastam, hogy keveset próbálnak.
Pedig ha például New Jerseybe születnek, lehet, hogy 5 év múlva az ő pólójukat akarná hordani itthon mindenki a kockás inge alatt.


Formyfriends - a calendar filler up with sleepless nights - demo 2009

Nos végre a sok próbatermi felvétel után felvettek egy 10 számos stúdiódemót. Az egész csak 17 perc és ahogy egyre többet hallgatom, egyre jobban érzem, hogy egyetlen másodperc sem felesleges a lemezen. Már elhiszem, hogy a Zolit tényleg a technikás játéka miatt vették be. Pár nappal az után, hogy múlt nyáron meginterjúvoltam őket, Zoltán hajnalban végighányt egy parkolót 'crust' felirattal a fején és közben ezt emlegette, meg hogy kéne neki egy csaj.

nos az elején kiemelnék pár számot, amiket imádok:

4 years - ez a kedvencem, már azóta, hogy nyáron a balaton partján eljátszották. nagyon király riffek vannak benne (most lehet hülyeséget írtam), a gitárkiállás (most meg pláne) meg mindent visz. A szöveget meg nagyon élem, ma lesz osztálytalálkozóm. Nemrég voltam bent a régi sulimban és azóta már bezártak a kedvenc helyeink (büfé, könyvtár). A mostani arcok pedig olyan átlagosak. (persze mi is azok lehettünk mások szemében).

én is mindigszeretni foglak - Ez meg az új kedvenc jelöltem. Egyszer hallgattam meg, de pár sora egyből megragadt bennem. A "szájak széléről ömlik a nyál", de megjobban belémégett a "mert hazug vaaagy"sor. Rohadt idegesítő, hogy ez megy a fejemben egész délelőtt és nem tudom meghallgatni. De aztán meg annál jobb. Amúgy zeneileg talán ez a legtökösebb dal. Ja és a szövege végig fasza, nem csak amit kiemeltem (de mondjuk minden számé, szóval lehet ezt többet nem írom le)

Ez volt a 2 kedvenc számom. Először elhatároztam, hogy minden számról írok valamit, de nem ment, pedig mindben van legalább egy, de általában több valami ami megfog. Egy király riff, egy szövegrészlet, vagy a legjobb, ha a kettő együtt. Meg ezeket a dolgokat tök nehéz leírni, meg neked úgyis más miatt fog tetszeni. Felsorolni meg meg unalmas lenne, vagyis inkább elolvasni lenne az.
Ja és még nem írtam semmit írról, hogy milyen zene ez egyébként. Hát olyasmi mint a Kid Dynamite meg a Paint it Black, bár ha jobban ismerném ezeket a bandákat biztos azt is meg tudnám mondani, hogy mit loptak tőlük. De hát kit érdekel. Vannak benne király dallamok, megcsapva sok szomorúsággal, meg gonoszsággal. Meg ami még sok hazai zenekar felé emeli őket, az az, hogy az egész olyan mintha szívből jönne (abból is jön csak tök nyálasan tudtam volna úgy megfogalmazni).
Szvsz én szeretem végighallgatni, kevés olyan lemez van, amivel ezt teszem, általában 2-3 kedvenc számom van és azokat pörgetem.
Neked is tetszetni fog, ha nem tartod magad huligánnak vagy nem szereted a Foul Side-ot.
A szövegeket is jobban magadénak fogod érezni.
természetesen myspacen bele tudtok hallgatni: www.myspace.com/formyfriendspunk

pluszban ittvan a tavaly nyáron készült interjú: (nagyításért klikkelj a képre)

2009. 04. 04. Szombat
Fellépõk: Formyfriends, Watch my bag, Iszonyat, PFA, Plan Beer, Tűréshatár, Grow it Fuck it up
Helyszín: Tapolca, Fa-Ló
Belépõ: 500 ft
Kezdés: 19:00


2009. február 27., péntek

this is my year for sure

Igen, idén elhatároztam, hogy ez tök jó év lesz, elmegyek minél több koncertre. Nem fogok vacilálni, hogy elmenjek-e ida oda, mert mikor legyen jó, ha nem most. Ez előző bejegyzésben jeleztem is ennek a kezdetét. 13.án volt egy kis kiruccnásunk Siófokra, ahol adtunk egy elég rövid koncertet, a think againnel és a dance or die-al. Végülis így hárman megnéztük egymást, meg voltak még páran akik álltak és néztek, de nem igazán jött át nekik, vagy csak túl részegek voltak, hogy reagáljanak. Azzal a tudattal, hogy másnap reggel studióba megyünk, csak egész kevés sört vittünk magunkkal. Aztán azon a hétvégén végre életünkben először studióztunk. Végülis részemről annyi volt, hogy ültem másfél napot, aztán gitároztam fél napot, de akkor is jól szórakoztam végig. Még királyabb volt a következő hétvége, amikor ottvoltak a vokálozó haverjaink. Hoztak sört, és megbeszéltük milyen jó tavaszunk és nyarunk lesz, közben egyvalaki mindig szavakat ordibált a mikrofonba. A vécében pedig mindig várt ránk egy 2004-es néger nős naptár, ami "miss októbernél" van nyitva, akinek 5 és fél ujja van. Mivel sajna aznap elmaradt a Press Gang, így a nap hátralévő részében otthon egy fura várakozó üresség fogott el, jó szar érzés volt. Aztán azon a héten volt egy buli az afterben, amire aznap döntöttem el, hogy megyek. Még szerencsém is volt, mert Unheard Call helyett Nothing volt. Ők egy nagyon gonosz zenekar, ami jót jelent. Királyul nyomták, volt valami új szám, ami asszem "deszkás"-ként szerepelt a pléjliszten, na az király. Tudom, hogy mekkora köcsögség, (sőt az egyik legnagyobb) egy bandát azért zaklatni, hogy miért nem voltak a feldolgozások szóval nem is teszem. (ɐu1oʌ ʇʇǝ1 ʎ1áɹıʞ sʇuǝbɐ ǝʌɹǝu ɐ ʎbɐʌ bɐ1ɟ ʞɔɐ1q ɐ ʇɹézɐ ǝp). Na de szóval most már őket is szeretem. Bár itthon ezért minimum seggnyalózás jár, ha egy bandára azt mered mondani, hogy bírod őket, persze külföldire szabad, az más. Baromság!
Aztán a New Dead Project, az egyik kedvenc magyar bandám. Kicsit lehetnének ők is gonoszabbak, vagy lazábbak vagy nem tudom mik, de így is király. Fasza volt a hangulat is, az új szám meg atom. A harmadik banda nem nagyon jött be, bár nem is nagyon figyeltem, inkább arra mentünk, hogy tullépjünk a Nothing fogyasztási keretét. Aztán mikor már mindenki lelépett mi is elmentünk valami éjszakai busszal a Marcihoz, ahol egy fotelben aludtam. Kényelmes is volt meg nem is de mindegy. Felébredtem olyan 8 körül, és már nem bírtam aludni, ezért elolvastam az előző este vásárolt Sofa King "különkiadását" még félig az ágyamként szolgáló fotelben feküdve. Pont a megfelelő hangulatomban kapott el, azthiszem.
Aztán utána hétvégén padragkútra mentünk, egy zártkörű, baráti, koncertertekkel egybekötött farsangra. Túl sok sör volt és túl kevés gitár, de ugyebár én szeretem az ilyen punkos megoldásokat, szóval nagyon élveztem. Bent szólt a pánk, aztán meg a klasszikusok, kint pedig szépek voltak a csillagok. Aztán be is húztam Marszeltől a katonai ingjét, nagyon menő!
Hazafelé kicsit eltévedtünk, még Vas megyét is megjártuk, közben vadul villogott a benzintank ledje, majdnem megálltunk éjjel az országúton.

Most így visszaolvasva szépen egymásután hánytam a sztorikat, meg nem is lettek túl érdekesek, na mindegy. Ez történt eddig. Ma meg elmarad a győri buli, szóval F.T.W.!

2009. február 7., szombat

Salad Days

Most újra ugyanazon okból írok ide, mint az első padragi suburban rock and roll party idején. Nagyon várom, egy ideje megint nem voltam koncert, de még próba közelében is alig. Vártam már, hogy véget érjen a hülye vizsgaidőszak és elkezdődjön a 'koncertszezon'. Fel sem tudnám hirtelen sorolni mennyi lesz mostanában. Februárban szinte itthon sem leszek, studió is lesz, végre, király. Ráadásul holnap kezdődik mindez. Sok jó emberrel fogok találkozni, olyannal is akit már egy éve nem láttam. Éljen!
...Ma korán reggel egy rétesszállító kocsival hoztuk haza a gitárládámat pestről, az ideiglenes próbatermünkbe, Marci szobájába. Ma ott próbáltunk kb 11-től este 6ig (najó, az még nem este de már sötét, és ez ott a gettóban nem mindegy), közben pizzazabálás meg sírvaröhögés. Meg vagyok elégedve az új számokkal (sőt), pedig ez nálam nagy szó.
Nos valószínűleg a közeljövőben több koncertbeszámolót fogok ide írni, mert lesz miről végre.
Csak hogy gazdagítsam a rólam szóló, senkit nem érdeklő sorokat: Megnéztem az előbb a Valami Amerika 2-t. Őszintén szólva nem számítottam sokra, hatalmasat csalódtam. Egy király magyar film. Végre nem tettek bele semmi égetnivaló, idegesítő médiarihét, hanem inkább normális színészeket. A négeres meg a fuck police poénért külön piros pont. A bűnös város meg tök jó film lehet basszus.
na mindegy, megyek aludni, hogy előbb legyen holnap.

a youtube videó nem maradhat el: mert a lawrence arms egy olyan banda, akiknek a nevét ráfirkálnám a padra meg a tolltartómra, ha középsulis lennék.

2009. január 17., szombat

Melyik a világ legmenőbb bandája?

Ez nem kérdéses, egyértelműen a Beastie Boys. Egy csomó dolog szól mellettük, volt csaj dobosuk, Black Flag koncerten jöttek össze, direkt a BB betűkből választottak nevet a Bad Brains miatt, nem a karácsonyt ünneplik, na meg a harcorepunktól a hiphopig nagy utat jártam be, csomó király lemezt hátrahagyva. Aztán mikor már nagyon a hip-hopban voltak benne, hiányolták a régi punk számokat 95-ben kiadtak egy lemezt, kitaláltak egy "álnevet" és újra hardcorepunkot nyomtak koncerteken, az első albumok és az új számaiból. Ez volt a Quasar aka Beastie Boys. Az egészet a videó miatt írtam.
5,4,3,1, OFFBLAST :



Itt még 84-ből, az 'egg raid on mojo' itt is beüt, még ha el is rontják és kiröhögik saját magukat. Mennyire királyak már, nem?





És végül egy szám amít biztos mindenki ismer, de még nem látott ilyen kúl performanszt. Éljen a tánc 1:43tól:

2008. december 30., kedd

2008.

Sosem írtam még le ilyen listát, valószínűleg most sem fogom elintézni egy száraz felsorolással. Kezdjük a koncertekkel:

(a linkek a flyerekre mutatnak.)
1. - március 22 - Veszprém @ Padlás: Nesze, BxCxMx, FireAAMD, Végállomás és mi.
Abszolúte ez volt a legjobb buli idén. Kinyitották a padlás nagyobb termét, király zenekarok, rohadtsok ember, király hangulat, a Neszén a pokol szabadult el. Emellett persze barátok, jó arcok, kicsiarakásos afterparty, mámor meg minden ami kell.
Na most itt már bajban is vagyok. Az összes saját koncert fasza volt, főleg a P.F.A.-val és a Formyfriendssel közös bulik. Ebből ki lehetne emelni Balatonalmádit, ahol inkább a bandázás volt király (bár általában mindig ez a legjobb dolog). Meleg késő-tavaszi este, jó arcok, sok sör. Kiültünk egy padra nem messze a helytől ahol a buli volt, és hülyeségekről beszélgettünk. Na meg ebből a szempontból az ultimate no.1 a Balatonederics volt. Erről már többször írtam, felejthetetlen. Amikor vizibiciklivel, a sötét balatonon, éjjel, új értelmet nyer az 'Együtt többek lehetnénk', meg a horgászok bosszantása... áh leírhatatlan. A homokvárakat meg leromboltuk, tudják meg a kölykök, hogy nincs jövő.. Az otthonülős esték mellett az ilyen éjjeleken jövök rá újra és újra miért olyan fasza a punk. (és miért olyan szar a metalcore). Na meg az elő és utóbulik Áronnál. Circle pit a szobában, na meg az élet nagy dolgainak kivesézése.
Május végig király volt, valamiért ha erre gondolok mindig Siófok jut eszembe először, lehet az új hely varázsa miatt, meg persze azért is mert tényleg nagyon állat este volt. Egyedül NeszePeti nézett meg minket, meg egy srác aki elhitte hogy a backstageből mi játsztuk a good night white prideot, a szinpadon lévő zenekar pedig csak ugrál.
Következő hónapban volt a Nesze utolsó pesti koncertje, ami szintén királyság volt, főleg mert a Semmi Komoly is játszott. Kellően kevesen voltak, hogy valamennyire családias/barátias legyen, de elég sokan, hogy király legyen a hangulat.
Aztán voltam egy "nagykoncerten" is, a pecsában, Bad Religionon. Erről olvashatsz egy beszámolót a blog elején valahol, talán a 2. bejegyzés. Odavert rendesen, nagyon bejött.
Volt Free Fest is , ahol vagy egyre több fellépőnek van köze a fesztiválhoz, vagy ez is egy összeesküvés része, nagyon sok unalmas fellépő volt. De mindennap volt legalább egy, amiért megérte ottlenni, első nap a Loser Life volt ez. Bár én nem ismerem őket annyira mélyrehatóan, nem is akarok itt képzeletben eléjük térdelni, de királyság volt na. Aztán volt Nesze búcsúbuli is, amin valamiért korántsem éreztem magam olyan jól mint bármelyik idei bulijukon. Azért mégis jobb egy klubban, mint a réten. Mindent összevetve jó volt a Free Fest, aki meg csak azért megy oda, hogy igyon és fetrengjen, vigyázzon magára elalvás után, nehogy lehugyozva ébredjen. Ha jövőre is sok unalmas koncert lesz, az összes vasalthajú idorus pólós srácot megtérítjük majd.


Volt 2 saját magunk által szervezett koncert is, mindkettő sokkal jobban sült el mint vártuk. Az első BreakTheSilence (csak azért írtam le, hogy kivastagíthassam, hehe) a már említett csodahónapban, májusban volt, egy nappal a siófoki mulatság után. Majdnem el is szállt a koncertszervező kedvünk, mikor a külföldi zenekar megérkezett a lehányt oldalú zöld furgonnal, majd köszönés után elaludtak a füvön. De aztán csak összejött az egész, jobban mint vártam. Aztán most decemberben volt a második, ami nálam még rátett az elsőre egy lapáttal. Jó zenekarok, rohadtul sok ember. Bandázás a backstageben, a koncertek előtt, közben és után.

Ezek voltak 2008 emlékezetesebb megmozdulásai. Sokkal több koncertre akartam elmeni, mint amennyin voltam, de csóró diák vagyok egyelőre.

A legjobb hazai lemezeket csak listázom (sorrend nélkül).
Szóval az idén megjelentek közül ezeket hallgattam legtöbbet/ezek tetszettek a legjobban:

New Dead Project - This Means Everything
Säw - Got a Life?
Think Again - Every Roads Leads to the Start
PFA - Haszkovó
Nothing - Demo
Rivers Run Dry - Demo

külföldi lemezekkel nem tartom a lépést, csak ha egy-két nagy kedvencnek jelenik meg új albuma, azt szerzem be egyből. Volt is pár meghatározó, de ebből nem csinálok listát.

Jó év volt. Most, hogy megkerestem ezt a videót ide és meghallgattam, kaptam egy pszihózist, ohh bazz, the summer is gone.

2008. december 11., csütörtök

Witch Hunt interjú

A 2. számból ragadtam ki eme interjút, amit a kedvenc amcsi csaj-férfi-crust-punkrock bandámmal csináltam. Direkt egy rövidebbet választottam, a hosszúakat én sem mindig szívesen olvasom, túl sok a betű.

NV : Szia! Bemelegítésként a szokásos kérdés: mesélj a bandáról! kik a tagok? A neveteket a megegyező című misfits számból van?
Rob: Helló! Egy 4 tagú punkrock banda vagyunk, Philadelphia gyilkos városából, Amerikából. Jenine basszusgitározik, Rob és Nicole gitár / ének, valamint Vincent a dobnál. Semmi kapcsolat a Misfits számmal... Az eredeti Misfitset szeretem és ismerem, ilyen című szám nem rémlik. Gondolom, akkor ez egy Danziges Misfits szám, nem? Ennek tükrében azt kell mondjam: Nem!

NV : Mely bandák vagy dolgok vannak a zenétekre, vagy rátok a legnagyobb hatással?
Nagyon sok zenekar hat/hatott ránk. Szinte minden a punktól, a hardcore-on át a klasszikus rockig, post-punk, new wave és pop zenék is. Mindenki aki tisztán látott, ment előre és nem foglalkozott az elvárásokkal vagy azzal hogy más emberek mit gondolnak róla.

NV : Egy békejel a logótok. Ezt annak kell érteni ami, vagy van valami más jelentése?
Rob : A rohadó békejel ideológiai hanyatlást jelképez. A hatvanas évek békemozgalma példát mutatott a hetvenes és nyolcvanas éveknek, megnyitva ezzel a teret a túlságosan is engedékeny "Me generation"-jének... A békejel számunkra emlékeztető, hogy minden mozgalom, akármilyen erős is, szét tud porladni. És ez történik most a punk/hardcore/indie rock-kal is, akár zenei (new wave, alternative, emo, metal), akár ideológiai (konzervatív háború párti punkok 9/11 után) átalakulásról beszélünk. Az utóbbira reagálva pedig, a békejelet az elsődleges jelentése miatt is választottuk, mivel szeretnék, ha tudnák az emberek, mit is gondolunk az utóbbiról.

NV : Az új splitetek nemrég jelent meg a To What End?-el. Mit lehet róla tudni? Milyenek a visszajelzések?
Rob : Örülünk, hogy végre megjelent! Több mint egy évet késett, de szerintem megérte a sok fejfájást. Két 'új' szám (amiket akkor már vagy 2 éve játszottunk) és egy Rudimentary Peni feldolgozás kapott rajta helyet. Azt hiszem ez a lemez mindenképpen megmutatja a zenei fejlődésünket, amit a következő nagylemezünkig még folytatni szeretnénk. A To What End? Három új dalt tett rá, amit kicsit már metálosabb irányba mozdulnak, de még mindig To What End?-esek azért. Azt kell mondjam a fogadtatása minden eddiginél jobb. Ha valaki szeretne belőle egyet, lépjetek kapcsolatba Flox-al Európában (http://www.myspace.com/ffymrds) vagy Briannal Észak-Amerikában (finalattemptrecords AT yahoo DOTcom).



NV : Olvastam a myspaces blogotokban a FAQ-t, ahol eléggé bírálóan beszéltek a D.I.Y. -ről, legalábbis annak egy részéről.
Rob : Lehet, hogy kicsit félreértettél... Mi a DIY punk szcénában nőttük fel. Ez az életünk. Alapvetően ez is visszavezethető a békejeles kérdésre. Itt is az ideologikus romlásról írtam. Arról, hogy egyik szubkultúra vagy ellen-kultúra sem bemocskolhatatlan. Mi, a szcénabeliek is eladjuk magukat vagy megveszik és eladják őket. A logónk erre is akar emlékeztetni.

NV : Ha jól tudom voltatok már Európában turnézni. Hogy tetszett? Van érezhető külömbség az ottani és az itteni színtér között? Tervezitek, hogy jöttök a közeljövőben?
Rob : Imádtuk Európát. Gyönyörű épületek és tájak... Király arcok.. A fő különbség a két színtér közt, hogy Európa szervezettebb és befogadóbb. Ugyanakkor egy Európai utat leszevezni sokkal keményebb mint egy USA turnét. Tervezzünk, hogy megyünk, talán 2009ben valamikor.

NV : Így a végére valami üzenet?
Leljétek örömötöket a körülöttetek lévő rossz dolgok elleni küzdelemben. Ez az egyetlen lehetőség, hogy épelméjűek maradjatok. Köszi az interjút, Gábor!

http://www.myspace.com/witchhunt

2008. december 9., kedd

megjelent a Nem Változunk #2!

Valójában már szombaton lehetett kapni a breakthesilence#2 bulin, ami nagyon fasza volt, meg elfogyott az először fénymásolt 20 fanzin is. Április körül megpróbálunk rátenni még egy lapáttal :*)
...Aki rendelt annak kipostáztam ma, vagy ki fogom holnap, valamint találtok a Semmi Komoly/New Dead Project disztrójában is párat. Most még lesz egy kör fénymásolva belőle, előre láthatólag a december 20.-i filteres xmas hardcore buliba viszek le.
Sosincs szerencsém a fanzinről készített képekkel, szóval most sem lesz menő kép arról, hogy egy csomó van egymás mellett.
Aki továbbra is rendelne írjon: buda86@gmail.com