fourthcoming

nem változunk #3 - 'hamarosan'

2 years 'till twenty-five

Végre eljött Pestre egy olyan zenekar, ami igazán az egyik kedvencem, nem csak a nem rossz és a kurvajó, de csak pár számot ismerek kategória között mozog. A Witch Huntról van szó. Minden ideális, csütörtök, a pogo loco fasza hely, a sör aránylag olcsó, a belépő sem volt vészes. Mikor a barátnőmmel odaértünk, még senki sem volt ott, csak a With Hunték érkeztek meg. Picit csalódtam, nem hoztak magukkal kutyát és a gitáros lányok nem voltak picit sem büdösek, sőt. Ápoltak, jól öltözöttek, meg merem kockáztatni, hogy csinosak. Emellé még bunkók és titokzatosak sem voltak, mint a Gollywog énekesnője, hanem közvetlenek, jófejek és beszédesek. Végülis ez jó pont is lehetne, de mégis egy 'neo-crust' bandáról van szó!

Megjöttek a többiek, szotyiztunk, söröztünk meg sztorizgattunk amíg elkezdődött a New Dead Project. Más koncertekhez képest elég sokan voltak, levegősen betöltötték a termet a punkok, mozgás viszont nem igazán volt rájuk, pedig részükről beleélésből és mindent beleadásból nem volt hiány. Mindenesetre az új lemez valószínüleg király lesz, az új számokból ítélve.
Ezután szotyiztunk, söröztünk meg sztorizgattunk kb. a Rivers Run Dry közepéig. Én mindenképpen meg akartam nézni, annak ellenére, hogy nem élem az ilyen sötét d-beat zenét, egy éve sokat hallgattam a demót, amíg a punk a platónt olvastam éjjelente. Felismertem ezeket a számokat, vissza is adta a tavalyi őszi hangulatot, meg eszembe jutatta, hogy megint itt az ősz és jön a tél is baszki. Szóval a koncertjük fasza volt na, sokkal jobb, mint azt vártam.
A Witch Hunt előtt megnéztem a merchet, be is húztam gyorsan egy 7inch-et, az a rohadt split lemez sehol sincs fent normális minőségben. Meg amúgyis azt szeretem hallgatni.
Reménykedtem, hogy a Blood Red Statesről is játszanak majd, az új album azért nem olyan jó mint az. 2 szám kivételével mindent eljátszottak amit akartam. Első számnál már tudtam, hogy az év egyik legjobb koncertje lesz, pedig az egy számomra semleges dal volt az újról, de mégis a Witch Hunt állt előttem a színpadon és kurvajól játszottak. Bele sem mertem gondolni mi lesz ha eljátszák a kedvenc számaim. Az első ilyen az All Thorn Up volt, teljesen kész lettem tőle. Utána elnyomták a két kedvencem az újról, a Burning Briges to Nowheret és az Everydayt. Aztán a Shades of Grey már tényleg betette a kaput, teljesen végem volt. Végül először utolsó számként beharangozott Twenty-Five feltette az estre a koronát, annak a számnak az utolsó 1 perce zseniális! Élőben is. Itt indultam be a legjobban, koncerten ez volt az év legjobb 1 perce eddig. Aztán a sok one more song után volt pár feldolgozás, a végén valami feminista számmal, ami amúgy állat volt, a pofánkba énekelte a csaj, hehe! Kicsit hoszabb volt mint egy punk koncertnek lennie kéne, de nem bántam, sőt még két szám belefért volna, de így is teljesen ki voltam elégítve. Mégiscsak a Witch Hunt állt előttem egy kőbányai kocsmában, csütörtök este.
Koncert után egy kis dumálás után le kellett lépnünk az ejszakai buszhoz, hogy elérjük az utolsó vonatot.
Az este megér egy 10/10-et, egyedül másnap reggel hiányzott, hogy mindenem fáj. Lehet azért, mert most nem valakinek a padlóján vagy szekrényében hanem egy kényelmes ágyban aludtam, de így volt jó.

Így visszaolvasva kicsit olyan, mintha 15 évesen írtam volna egy HT koncert után, de hát örültem mint majom a farkának, vagy mint egy blahás punk a kannásbornak.

Remélem jönnek még.
Counting Down The Days!

2009.09.22.

Feltettem pár számomra érdekes blogot a linkek közé. Mostanában vagy elszaporodtak (ami jó),
vagy csak én maradtam le. Elnézést, hogy ez megért egy postot.

Hogy valami idevágóbbat is írjak: Elkezdtem készíteni a 3. Nem Változunk Fanzinet.
Ami eddig tuti lesz benne:
One Win Choice, Lost Boys, No Guts No Glory interjúk, valamint egy élőben készített hosszú Semmi Komoly interjú.
PFA/Plan Beer turné beszámoló, tavaszi tapolcai koncertek, 3 napos balaton turné meg egyéb beszámolók, lemezkritikák, személyes írások ...stb.

Propagandhi - 09-07-16

Tegnap előtt végre eljutottam Propagandhi koncertre. a KA! bookingnak és a fucktothemusic-nak köszönhetően csak pestig kellett mennem érte. A koncert pont olyan volt mint vártam, de erről részletesebben később.
Először is arról, hogy szerencsére ők egy olyan banda, akiknek a 2009-es lemezüket is imádom. Meg úgy amugy is az egész zenéjükben mindig is a libabőrös részek fogtak meg, az új lemezen meg van ilyen jópár. Gondolok itt példáúl a Dear Coach's Corner végére, a Potempkin City Limitsre, Without Love.. szinte leírhatnám az egész tracklistet. a Human(e) Meat meg maga a csoda. Bár nem vagyok vega, kifogásokat sem keresek, hogy miért nem vagyok az, szóval valamennyire egyet is értek ezzek a dallal.
Simán befér a régi kedvenceim közé, mint pl. a Bringer of Greater Things, Today's Empires Tomorrow's Ashes vagy Life at Disconnect.
Szóval egy helyben állós, éneklős, libabőrös Propagandhi koncertet vizionáltam magam elé a koncert előtt és azt is kaptam. Bár a régi kedvenceim közül csak egy volt, mégis jól éreztem magam. Nem voltak valami sokan, amin én nem, a szervezők már annál jobban bánhattak. A meleg meg simán elviselhető volt egy sörrel. Nem akarom hosszan taglalni, összefoglalva: kurva jól éreztem magam.
Az előzenekarok közül csak a New Dead Projectet néztem meg, méltatlanul kevesen voltak bent rajtuk, szerintem fasza volt, az új szám a Long Story Short(?) meg nagyon állat.
Előtte meghallgattam Tes-t is, aranyos volt. Pár részeg punk azt hitte prosectura koncerten vannak, szegény lány próbálta kiküldeni őket, de nem értettek angolul (magyarul sem igazán).
Köszi a szervezőknek, még ilyet. Koncertek után még nyomtam egy dürer burgert, aztán lazát sétáltunk a nyugatiiig, majd a barátnőmnél aludtam. Lehetne minden nap ilyen.

Propaganhiék írtak egy rövid blogbejegyzést pestről:
"Last nights show in Erlangen was great. I had an excellent time! Today we are in Budapest Hungary! We love coming here to play! Our good buddy Balacz is helping with the show again tonight, and his band Chief Rebel Angel is playing as well. Last time we were here he was a little kid with sunglasses who had never kissed anyone before. Now he’s a full grown man! Ha ha..

Tommorrow we are off to Wien; or Vienna as it is known in the west! We will avenge ourselves in that city. Last time we did not play so good. Ha ha. This time you’d better watch out we will take no prisoners!!!!!

On with the show!!!!!!!!!!!!!"

http://propagandhi.com/2009/07/711/

valaki videót is csinált:

Plan Beer - s/t ep (2009)

Nem csinálok letöltő blogot, mert olyan kismillió létezik, de itt van a szaros zenekarom szaros 2009-es kislemeze ingyen:

http://www.sendspace.com/file/ogddqt
http://www.sendspace.com/file/ogddqt
http://www.sendspace.com/file/ogddqt

Töltsed!

http://www.myspace.com/planbeer

ami majd lesz

mostanában nem volt időm/kedvem blogot írni, pedig ezekről akartam:

- say bucsubuli
- brat pack koncert
- tavaszi tapolcai koncertek
- iszonyat lemez
- pfa lemez
- planbeer/pfa turnébeszámoló

majd valamilyen formában megírom ezeket a dolgokat. ÍGÉREM.

Jézus és csapata

Tudom, hogy nagyon jó vagyok frappáns címeket illetően. (vagy csak én hiszem ezt magamról, ez valószínűbb) Még csak nem is azért írok pont erről a bandáról mert húsvét van, és az énekes úgy néz ki mint ahogy csóró Jézust ábrázolják, csak mostanában hallgatom őket sokat és most unatkozom kellően ahhoz, hogy leírjam. Lassan olyan lesz a blog mint a KLUR-on az "akiket anyád sem ismer" rovat, ami szerintem nem baj, bár tervezek másféle postokat is a közeljövőben. Szóval mostanában jutott el hozzám a The Twisted Minds - Neo Dogmas című lemeze, ami egyébként nem új, hanem 2007-es. Először a Something Against You turné kapcsán hallottam róluk, illetve olvastam róluk vicceset. Akkor nem néztem utánuk, csak most, pár napja. Azt már nem tudom miért, de odakerültem a myspaceükre. Ott rohadtul megtetszett az egyik szám. Mivel ott nem szeretek zenét hallgatni beszereztem ezt a lemezt az internet segítségével. Aztán a szokásos, rátettem az iPodra, majd utazás közben benyomtam. Elsőnek a mostanáig kedvenc dalomat, a Apologies from a 21st Century Western Man-t hallgattam meg. Hát bele is szerettem, egyből. Elég király háttérzene volt ahhoz az élethelyzethez. Aztán azt vettem észre , hogy újra és újra visszanyomom a szám elejére, pedig még egy csomó fasza szám van a lemezen (bár ugye ezt akkor még nem tudtam). A stílusukról annyit, hogy nemsokára játszanak a Propagandhi előtt, és nem véletlenül. Pont olyanok a dalaik, mint amilyen számaiért a Propaganhit szeretem. Tökös, minden faszán a helyén van. Kellemes dallamok, elképesztően fasza vokálok, cseles gitárok, ahol kell ott meg kemények és tökösek. Pont olyan mint a tavasz: nappal már szinte nyár van de azért még az esték hidegek meg sötétek. Még azt is elnézem, hogy 2 számuk ugyanazzal a riffel kezdődik. Nem igazán szeretném túlragozni, meg szar érzés, hogy nem tudom hova dícsérni őket jobban. Hallgassad, jó lesz neked, irigyelni fognak a barátaid (najó ez utóbbi nem igaz).

http://www.myspace.com/thetwistedminds

Még mindig a punkok írják a legjobb akusztikus dalokat

Ma megszereztem az új Hear The Sirens lemezt, a Rebel Hearts Lost-ot (kösz Borbála). A legjobb lemez amit mostanában hallottam, ez teljesen biztos, ráadásul ez a szép napsütéses idő még királyabbá teszi. Ha már ilyen frappáns és jópofa címet adtam a postnak, elárulom, hogy van rajta egy akusztikus szám is, ami nálam simán felveszi a versenyt a Sundownerrel. És bár nem hallom minden szavát rendesen, de minden részlet amit kihallok az teljesen megfog. Lehet, ha elolvasnám a szöveget rájönnék, hogy tök másról szól, mint amit beleképzelek (kerestem de nincs még fent sehol). Szóval eléggé pofánvágott, a városban elsétálva életem külömböző állomásai mellett. Ilyen nem fog okozni egy mesterzenész (ilyen van?) által komponált "szép" zene sem. Páran nem hiszik el nekem, hogy a punk számok lehetnek szépek, meg hogy ezekben van a legtöbb "érzelem". Ez a lemez azért is király, mert ugyanolyan elfuserált srácok játszák ezt mint mi, és akár mi is írhattuk volna ezeket a dalokat. Ők is a Kid dynamite vonalon mozognak kb. Bár ezt megint félve jelentem ki, mert az őket követő bandák többségét jobban ismerem mint őket. Valahogy még mindig nem vettem rá magam, hogy megszeressem, pedig biztos nem kéne erőlködnöm, csak meghallgatni valami király helyen. Így voltam a Descendentsel is, egyszer nagyon fasza hangulatban kapott el és azóta imádom.
Na vissza ezekez az egyébként amerikai srácokhoz: hogy ne lehetne megszeretni egyből egy lemezt, ami ilyen királyul kezdődik?:"fall down with the best of us", mögötte csak lábdob ütemre és egy kellemes gitár. Utána pedig bejön minden, vokállal együtt. Meg szinte egyből ellőve a nálam mindig nyerő csak dob+basszer+ének kombó. A nap meg közben süt a pofámba.
Azt bírom még az ilyen zenében, hogy rohadtul meg tud lepni. Csak ülök, és bejön egy olyan téma, hogy beszarok. Ülök a buszon és lecsukom a szemem, mert kiráz a hideg. A mellettem lévő meg hülyének néz, főleg az a nő aki ma ült mellettem. A legmaradandóbb illyen rész a You're a fuckin ghost című szám végén lévő rész. Meg a Fuck it, let's play! végig. Nemrég írtam egy dalszöveget, aminek az első sorai nagyon hasonlítottak az egyik számuk első soraira, szóval mondhatni azt a dalt eléggé magaménak érzem és élem. Ez a cucc rendesen belelkesített a holnapi koncertre, ahol király bandákkal fogunk játszani. Nincs is lelkesítőbb, mint az ilyen bittersweet zene.

eléggé karcos minőség de azért király:


This is a sign of hope, a hand to hold;
These dying slurs will be silenced with truth.
The speechless will speak with no remorse,
Screaming for life: this is what we live for.

So look at us know, I know you're not happy;
I know you're not proud but we're here to say:
We're in this together, we'll do it our own way.

I can't believe every word I hear;
It all stops now and we start here.
My thoughts dwell on your face that day;
Those hateful eyes, you're not ok!

So look at us know, I know you're not happy;
I know you're not proud but we're here to say:
We're in this together, we'll do it our own way.

Don't take back a single word;
I'll take it all in, another lesson learned.
Walk hand and hand through tick and thin,
Where some see an ending, it's where we begin.
Open your eyes and what will we see?
Everything in between.
Open your eyes and what will we see?
These new beginnings.

So look at us know, I know you're not happy;
I know you're not proud but we're here to say:
We're in this together, we'll do it our own way.

formyfriends

Itt van ez a banda, akiket szerintem nem ismernek itthon túl sokan, ha megkérdezek valakit hallott-e róluk, csak azt mondják (már ha mondják): ja igen, olvastam, hogy keveset próbálnak.
Pedig ha például New Jerseybe születnek, lehet, hogy 5 év múlva az ő pólójukat akarná hordani itthon mindenki a kockás inge alatt.

Formyfriends - a calendar filler up with sleepless nights - demo 2009

Nos végre a sok próbatermi felvétel után felvettek egy 10 számos stúdiódemót. Az egész csak 17 perc és ahogy egyre többet hallgatom, egyre jobban érzem, hogy egyetlen másodperc sem felesleges a lemezen. Már elhiszem, hogy a Zolit tényleg a technikás játéka miatt vették be. Pár nappal az után, hogy múlt nyáron meginterjúvoltam őket, Zoltán hajnalban végighányt egy parkolót 'crust' felirattal a fején és közben ezt emlegette, meg hogy kéne neki egy csaj.

nos az elején kiemelnék pár számot, amiket imádok:

4 years - ez a kedvencem, már azóta, hogy nyáron a balaton partján eljátszották. nagyon király riffek vannak benne (most lehet hülyeséget írtam), a gitárkiállás (most meg pláne) meg mindent visz. A szöveget meg nagyon élem, ma lesz osztálytalálkozóm. Nemrég voltam bent a régi sulimban és azóta már bezártak a kedvenc helyeink (büfé, könyvtár). A mostani arcok pedig olyan átlagosak. (persze mi is azok lehettünk mások szemében).

én is mindigszeretni foglak - Ez meg az új kedvenc jelöltem. Egyszer hallgattam meg, de pár sora egyből megragadt bennem. A "szájak széléről ömlik a nyál", de megjobban belémégett a "mert hazug vaaagy"sor. Rohadt idegesítő, hogy ez megy a fejemben egész délelőtt és nem tudom meghallgatni. De aztán meg annál jobb. Amúgy zeneileg talán ez a legtökösebb dal. Ja és a szövege végig fasza, nem csak amit kiemeltem (de mondjuk minden számé, szóval lehet ezt többet nem írom le)

Ez volt a 2 kedvenc számom. Először elhatároztam, hogy minden számról írok valamit, de nem ment, pedig mindben van legalább egy, de általában több valami ami megfog. Egy király riff, egy szövegrészlet, vagy a legjobb, ha a kettő együtt. Meg ezeket a dolgokat tök nehéz leírni, meg neked úgyis más miatt fog tetszeni. Felsorolni meg meg unalmas lenne, vagyis inkább elolvasni lenne az.
Ja és még nem írtam semmit írról, hogy milyen zene ez egyébként. Hát olyasmi mint a Kid Dynamite meg a Paint it Black, bár ha jobban ismerném ezeket a bandákat biztos azt is meg tudnám mondani, hogy mit loptak tőlük. De hát kit érdekel. Vannak benne király dallamok, megcsapva sok szomorúsággal, meg gonoszsággal. Meg ami még sok hazai zenekar felé emeli őket, az az, hogy az egész olyan mintha szívből jönne (abból is jön csak tök nyálasan tudtam volna úgy megfogalmazni).
Szvsz én szeretem végighallgatni, kevés olyan lemez van, amivel ezt teszem, általában 2-3 kedvenc számom van és azokat pörgetem.
Neked is tetszetni fog, ha nem tartod magad huligánnak vagy nem szereted a Foul Side-ot.
A szövegeket is jobban magadénak fogod érezni.
természetesen myspacen bele tudtok hallgatni: www.myspace.com/formyfriendspunk

pluszban ittvan a tavaly nyáron készült interjú: (nagyításért klikkelj a képre)

2009. 04. 04. Szombat
Fellépõk: Formyfriends, Watch my bag, Iszonyat, PFA, Plan Beer, Tűréshatár, Grow it Fuck it up
Helyszín: Tapolca, Fa-Ló
Belépõ: 500 ft
Kezdés: 19:00

this is my year for sure

Igen, idén elhatároztam, hogy ez tök jó év lesz, elmegyek minél több koncertre. Nem fogok vacilálni, hogy elmenjek-e ida oda, mert mikor legyen jó, ha nem most. Ez előző bejegyzésben jeleztem is ennek a kezdetét. 13.án volt egy kis kiruccnásunk Siófokra, ahol adtunk egy elég rövid koncertet, a think againnel és a dance or die-al. Végülis így hárman megnéztük egymást, meg voltak még páran akik álltak és néztek, de nem igazán jött át nekik, vagy csak túl részegek voltak, hogy reagáljanak. Azzal a tudattal, hogy másnap reggel studióba megyünk, csak egész kevés sört vittünk magunkkal. Aztán azon a hétvégén végre életünkben először studióztunk. Végülis részemről annyi volt, hogy ültem másfél napot, aztán gitároztam fél napot, de akkor is jól szórakoztam végig. Még királyabb volt a következő hétvége, amikor ottvoltak a vokálozó haverjaink. Hoztak sört, és megbeszéltük milyen jó tavaszunk és nyarunk lesz, közben egyvalaki mindig szavakat ordibált a mikrofonba. A vécében pedig mindig várt ránk egy 2004-es néger nős naptár, ami "miss októbernél" van nyitva, akinek 5 és fél ujja van. Mivel sajna aznap elmaradt a Press Gang, így a nap hátralévő részében otthon egy fura várakozó üresség fogott el, jó szar érzés volt. Aztán azon a héten volt egy buli az afterben, amire aznap döntöttem el, hogy megyek. Még szerencsém is volt, mert Unheard Call helyett Nothing volt. Ők egy nagyon gonosz zenekar, ami jót jelent. Királyul nyomták, volt valami új szám, ami asszem "deszkás"-ként szerepelt a pléjliszten, na az király. Tudom, hogy mekkora köcsögség, (sőt az egyik legnagyobb) egy bandát azért zaklatni, hogy miért nem voltak a feldolgozások szóval nem is teszem. (ɐu1oʌ ʇʇǝ1 ʎ1áɹıʞ sʇuǝbɐ ǝʌɹǝu ɐ ʎbɐʌ bɐ1ɟ ʞɔɐ1q ɐ ʇɹézɐ ǝp). Na de szóval most már őket is szeretem. Bár itthon ezért minimum seggnyalózás jár, ha egy bandára azt mered mondani, hogy bírod őket, persze külföldire szabad, az más. Baromság!
Aztán a New Dead Project, az egyik kedvenc magyar bandám. Kicsit lehetnének ők is gonoszabbak, vagy lazábbak vagy nem tudom mik, de így is király. Fasza volt a hangulat is, az új szám meg atom. A harmadik banda nem nagyon jött be, bár nem is nagyon figyeltem, inkább arra mentünk, hogy tullépjünk a Nothing fogyasztási keretét. Aztán mikor már mindenki lelépett mi is elmentünk valami éjszakai busszal a Marcihoz, ahol egy fotelben aludtam. Kényelmes is volt meg nem is de mindegy. Felébredtem olyan 8 körül, és már nem bírtam aludni, ezért elolvastam az előző este vásárolt Sofa King "különkiadását" még félig az ágyamként szolgáló fotelben feküdve. Pont a megfelelő hangulatomban kapott el, azthiszem.
Aztán utána hétvégén padragkútra mentünk, egy zártkörű, baráti, koncertertekkel egybekötött farsangra. Túl sok sör volt és túl kevés gitár, de ugyebár én szeretem az ilyen punkos megoldásokat, szóval nagyon élveztem. Bent szólt a pánk, aztán meg a klasszikusok, kint pedig szépek voltak a csillagok. Aztán be is húztam Marszeltől a katonai ingjét, nagyon menő!
Hazafelé kicsit eltévedtünk, még Vas megyét is megjártuk, közben vadul villogott a benzintank ledje, majdnem megálltunk éjjel az országúton.

Most így visszaolvasva szépen egymásután hánytam a sztorikat, meg nem is lettek túl érdekesek, na mindegy. Ez történt eddig. Ma meg elmarad a győri buli, szóval F.T.W.!

Salad Days

Most újra ugyanazon okból írok ide, mint az első padragi suburban rock and roll party idején. Nagyon várom, egy ideje megint nem voltam koncert, de még próba közelében is alig. Vártam már, hogy véget érjen a hülye vizsgaidőszak és elkezdődjön a 'koncertszezon'. Fel sem tudnám hirtelen sorolni mennyi lesz mostanában. Februárban szinte itthon sem leszek, studió is lesz, végre, király. Ráadásul holnap kezdődik mindez. Sok jó emberrel fogok találkozni, olyannal is akit már egy éve nem láttam. Éljen!
...Ma korán reggel egy rétesszállító kocsival hoztuk haza a gitárládámat pestről, az ideiglenes próbatermünkbe, Marci szobájába. Ma ott próbáltunk kb 11-től este 6ig (najó, az még nem este de már sötét, és ez ott a gettóban nem mindegy), közben pizzazabálás meg sírvaröhögés. Meg vagyok elégedve az új számokkal (sőt), pedig ez nálam nagy szó.
Nos valószínűleg a közeljövőben több koncertbeszámolót fogok ide írni, mert lesz miről végre.
Csak hogy gazdagítsam a rólam szóló, senkit nem érdeklő sorokat: Megnéztem az előbb a Valami Amerika 2-t. Őszintén szólva nem számítottam sokra, hatalmasat csalódtam. Egy király magyar film. Végre nem tettek bele semmi égetnivaló, idegesítő médiarihét, hanem inkább normális színészeket. A négeres meg a fuck police poénért külön piros pont. A bűnös város meg tök jó film lehet basszus.
na mindegy, megyek aludni, hogy előbb legyen holnap.

a youtube videó nem maradhat el: mert a lawrence arms egy olyan banda, akiknek a nevét ráfirkálnám a padra meg a tolltartómra, ha középsulis lennék.

Melyik a világ legmenőbb bandája?

Ez nem kérdéses, egyértelműen a Beastie Boys. Egy csomó dolog szól mellettük, volt csaj dobosuk, Black Flag koncerten jöttek össze, direkt a BB betűkből választottak nevet a Bad Brains miatt, nem a karácsonyt ünneplik, na meg a harcorepunktól a hiphopig nagy utat jártam be, csomó király lemezt hátrahagyva. Aztán mikor már nagyon a hip-hopban voltak benne, hiányolták a régi punk számokat 95-ben kiadtak egy lemezt, kitaláltak egy "álnevet" és újra hardcorepunkot nyomtak koncerteken, az első albumok és az új számaiból. Ez volt a Quasar aka Beastie Boys. Az egészet a videó miatt írtam.
5,4,3,1, OFFBLAST :



Itt még 84-ből, az 'egg raid on mojo' itt is beüt, még ha el is rontják és kiröhögik saját magukat. Mennyire királyak már, nem?





És végül egy szám amít biztos mindenki ismer, de még nem látott ilyen kúl performanszt. Éljen a tánc 1:43tól: