2012. május 20., vasárnap

Another brick in the wall

Mennyire vicces már az, amikor az ismerőseim a közösségi oldalakon most pl. a Kolin-t szidják, meg tökösnek szánt vicces bejegyzéseket osztanak róla, hogy milyen rosszak, mintha kötelező lenne nézniük az RTL klubbot szombat este. Nem is értem, minek nézik a TV-t, de főleg miért az ilyen tehetségkutató műsorokat, amikor annyi király lemez van, amit amúgy lehet hallgatni. Nincs azzal bajom aki nézi egyébként, de 2012-ben még mindig menő tv-műsorokat oltani? Ha már itthon ülős szombat este jutott, inkább nyomatok zenét.
Tény, hogy eléggé rápörögtem mostanánam a White Lung-ra. Ők is egy olyan dolog, amit szeretek, ha teljesen körülvesz. Például a héten az egyik éjjel, mikor 1-kor elindultam egy hostelbe megnézni a Töketleneket és lógni, séta közben meg az éjszakai buszon is képes voltam a Take the Mirrort hallgatni végig, egymás után. Aztán lehet, hogy ők is csak egy újabb tégla, amit magam és a világ közé építek, de jó erős akkor, az tuti. Utána meg hazaérve ez a videó fogadott:


Egyébként meg akartam írni ezt a posztot, mielőtt kijön a nagylemez, mert akkor úgy sem szólna másról semmi. Pedig egyszerre jön majd ki a Neon Piss nagylemezzel, akik ráadásul azokban a napokban játszanak majd az Óbudai termekben. Nem lesz rossz a hó vége, azt biztos. Frankó amikor nem csak egy átlagos koncertre megyek le, hanem olyan bandára akiket tényleg marhára várok és meg akarok nézni. Mostanában azért kijut ezekből, szerencsére.
Előző hét hétfőn a Bridge & Tunnel is ilyen lett volna, ha nem zavar be pár szerencsétlen tényező. Utólag azért jó volt a dolog, nem mindennap borozok és dumálok egy Latterman taggal egy kis sashalmi konyhában végülis. Ha meg tényleg igaz a pletyka amit szórt, hogy jönnek európába, az megint egy vagány dolog lesz.

Amit sokkal jobban vártam, az a csütörtöki, modoros laci féle buli, onnan is főleg a No Problem. Már nem tudom melyik volt előbb, hogy leszedtem az LP-t a onechordwondersről, vagy, hogy megtudtam, hogy itt játszanak, de mindegy is végülis. Rengetegszer hallgattam a nagylemezt, nem nagyon van rajta hiba. Mondjuk nagyon esély sincs rá, mert tökre alap, Adolescents-féle kanadai punkzene, marha tökös, fogós ( ez pontosan nem tudom mit jelent így, de ez is eszembe jut róla) témákkal, meg amit nagyon bírok, amikor ilyen bandák dallamos cuccokat is pakolnak kísérletezés jelleggel a dalaikba. Ezért is a kedvencem a Wish You Were Here, meg ezért a kedvencem a Burning Sensation LP-ről az I Wonder. Szóval ez a lemez semmiben sem kiemelkedő, mégis rohadt sokszor meghallgattam, mert miben legyen kiemelkedő végülis, elég, hogy egy baromi jó punk lemez. A Your Eyes EP-t pár nappal a koncert előtt fedeztem fel, igazából tök ugyan az. Mégis biztos vagyok benne, hogy sokszor meghallhatom még őket, és fasza hangulatba is kerülök majd tőlük.

Jött velük egy másik banda, a Strange Attractor, akiknek az énekese hányt a szinpadra, amikor a Statuessel volt itt. Nem is nagyon voltam rájuk kiváncsi, mert egy videóbol amit láttam úgy rémlett, hogy nem valami jó. Majdnem ki is mentem sörözni, de valamiért bent ragadtam, ami nem is baj, mert elég jók voltak. Itthon azóta sem hallgatom őket, de ott élőben frankó volt, na. Eddigre már sok sört is megittam.
Aztán amikor pakolt fel a No Problem, akkor már így benne volt a levegőben, hogy itt valami baromi jó dolog fog történni. Király volt a koncert, eljátszották faszán a számaikat, nem unták magukat a szinpadon, energiabomba volt, mi meg táncoltunk, énekeltünk meg sört locsoltunk. Volt minden kedvencem, igazából szerintem eljátszották az összes számukat meg egy király The Kids feldolgozást is. A koncert után rédi barátommal úgy gondoltunk, hogy ittunk már anny sört, hogy meginterjúvoltjuk a zenekart, volt már ilyen. Sajnos most a telefonom végül nem rögzített egyetlen másodpercet sem, de végülis mindegy, a lényeg úgy is az volt, hogy sör ivás közben beszélgettünk velük a zenéről. Az első kérdés után, ahol azért megkértem, hogy röviden mutassák be magukat, rédi egyből oda is nyomta nekik, hogy "na és mi a véleményetek a Fucked Up újabb dolgairól?". Szolídan mondták, hogy elég szar, de azért jó fejek, meg jó zenészek, a koncerjeik sem rosszak még mindig, de akkor már sokkal inkább a Career Suicide. Aztán dumáltunk arról, hogy az ő énekesük, Martin magyar származású, de nem jönnek ide mégsem turnézni. Mondtam neki, hogy elég jó helyen laknak, meg dumáltunk király jelenleg is létező kanadai punk bandákról, mint pl. az Urban Blight, Omegas, Brutal Knights meg ilyenek. Kérdeztem őket persze a White Lungról, mondták, hogy fasza banda, azért dícsértték a basszeros csajt is, külön. Egyszer Mish Way azt nyitlakozta, hogy azóta teljes értékű zenekar a White Lung, mióta beszállt a srác gitározni, ezt a No Problem gitárosa is megerősítette, hehe. A portlandi szintér kiértékelése után még mindenki próbálta összeszedni a kedvenc 5 lemezét, aminek a végére az jött ki, hogy a Cro-Mags Age of Quarrel és a Descendents - Milo goes to College az a két lemez, ami mindenkinél bent volt az 5-ben.
Remélem jönnek még ide, meg ilyen hozzájuk hasonló bandák is.
Nemsokára ahogy már mondtam jön például a Neon Piss, akinek a dobosáról ma tudtam meg, hogy itt van épp pesten, sőt, a hostelben van, ahol mi is szoktunk még kicsit bulizni a bulik után, vagy csak simán ott lógunk és filmet nézünk / alszunk. Hozzák az új nagylemezt, király lesz. 

Nincsenek megjegyzések: